Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Tisztelt Elnökség, Regionális-és Klubvezetők!Kedves Nyugdíjastársaim!
Elnökségünk nevében szeretettel kívánok Nektek és minden családtagotoknak, hozzátartozóitoknak Kellemes Húsvéti Ünnepeket!A lányoknak sok locsolkodót, a fiúknak sok-sok piros tojást!
Jó egészséget és szép ünnepet kívánva, üdvözlettel:
Molnár Géza
elnök
Húsvét: egykoron és manapság
Húsvét, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadását.
Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep
magyar elnevezése is. Ezt a napot előzi meg hét héttel farsang vasárnapja és követi ötven nap
múlva a pünkösd. Megünnepléséről már a 3. sz.-ból vannak adataink, azonban az ünnepet
nem mindenütt tartották egyidőben. Hazánkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint
akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra,
XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. X. Pius pápa 1911-ben húsvét
második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották.
Húsvét ünnepének szertartásai közül már a középkorban kiemelkedett a föltámadás
megjelenítése, amely az ünnep reggelén történt.
A húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel, a húsvéti bárány megszentelése: emellett már a 10.
sz.-ban említik a sonkaszentelést is. Szokásban volt még a kenyér-, a 12. sz. óta pedig a
tojásszentelés. Egy 1665. évi vallomás elmondja, hogy " ... az is régi bévött törvényünk, hogy
minden húsvét napján határt kerülénk, azaz processiót járánk". A Székelyföldön a római
katolikus vidékeken még a századforduló táján is szokásban volt, hogy a legények és fiatal
házasok a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve, imádkozva, majd
megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés
után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes
tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa (májusfa) volt .
Ünnepélyesen, a pap részvételével ment végbe a zalaegerszegi határkerülés, amelyet az 1850-
es években még tartottak. A szokás, amely más európai népek körében is ismert volt,
kereszténység előtti képzetek továbbhordozója: a körüljárt terület, a tavaszi vetések
megvédése a gonosz, a fagy, a jégverés stb. ellen. Országszerte szokásban volt római
katolikus vidékeken húsvétkor a hajnali keresztjárás, amely után többfelé a patakra mentek
mosakodni, hogy frissek, egészségesek legyenek. Számtalan hiedelem fűződik húsvét
vasárnapján szentelt ételekhez: a szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy
sokat teremjen. A Székelyföldön a húsvéti étel morzsáját is megőrizték, s nyáron a verebek
kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket, miközben ezt mondták:
"távozzatok innen kártékony madarak". Az Ipoly mentén egy-egy szentelt tojást – hasonlóan a
karácsonyi almához ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a
húsvéti tojást.
Köszöntő szokások is ismeretesek voltak húsvétkor. Húsvét második napja hétfő, a
városokban és ma is szokásos húsvéti locsolás. Húsvét hétfőjén és fehérvasárnap, – húsvét
vasárnapját követő vasárnap - volt szokásban a komatálküldés. Az Ipoly mentén a leányok
ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket. A
gyermekek húsvéti megajándékozása (nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredetű városi
szokás. Az ötvenes évek szülöttei még a "Zöld erdőben jártam/Kék ibolyát láttam" kezdetű
verssel kopogtattak be az ismerősökhöz, a "70-es években a Zúg a traktor szánt az
eke/Elvtársnő meglocsolhatlak-e" mondóka volt divatban, majd " A sarokba állok/ 100
forintra várok" versike hódított. Napjaink húsvétja a személyes találkozások, a nagy családi
beszélgetések színterévé vált. A motorizáció további terjedése a túlzott alkoholfogyasztók
számát is csökkentette és egyre többen mennek el a hosszú hétvégén egy jó kirándulára,
néhány napos külföldi útra, vagy egy jó fürdőhelyre pihenni egyet. Már a húsvéti versek sem
a régiek: a legutóbb hallott rigmus szerint: "Nem vagyok én politikus/Ezért vagyok
szimpatikus" szöveggel kért engedélyt a locsolkodásra egy fiatal apuka a csemetéjével.
Szép ünnepet, jó locsolkodást kivánunk!
Felhasznált irodalom: internet tudástára
Szentes Bíró Ferenc